LIGHTSPEED

Újabb irományom teszem itten (is) közzé, ez pedig az első Stargate fan-ficem. A történetről röviden annyit, hogy a 7×17-18 Heroes I-II című részekben megismert CsK-13 újjászerveződik és bonyolódik mindenféle kalandba. Terveim szerint hosszú lélegzetvételű sorozat lesz, melynek most az első részét olvashatjátok. A második rész már készül, az Abydosgate fórumán már olvashatóak az új fejezetek is (akárcsak az első rész, bár azóta pár apróságot átírtam). Az Életért életet pedig innét letölthető:

http://www.lightspeed.extra.hu/doc/sg13×1.zip

Újabb novellámat tettem elérhetővé, ezúttal az első Star Trek művem. Nos, előjáróban annyit, hogy mikor ezt írtam, sajnos a TOS-ra már nem emlékeztem, az Enterprise negyedik évadját pedig még nem láttam, így az Orion kalózok és az Orion Szindikátust lazán két külön szervezetté avanzsáltam, és egyéb érdekességek is vannak, mivel mindnél többet tudtam meg a Star Trek világról, annál többször írtam át eme művet, aminek meg is lett a jussa.

Történet: T. J. Williams nem mindennapi Csillagflotta tiszt, ugyanis borg. Az asszimilációja során hiba történt, s nem törlődött a személyisége. A borg királynő megragadta az egyszeri lehetőséget, és Williamsot speciális implantokkal ellátva kémként akarta felhasználni, hogy megtudja, az emberek közül hányan bírnak még e rejtélyes képességgel, valamint megéri-e egyáltalán megtenni az utat a Delta-kvadránsból az Alfába az asszimilációjuk végett. Williams azonban nem teljesíti a királynő akaratát. Visszatérve a Föderációba csatlakozik a Csillagflottához, ahol hosszú és viszontagságos út során kapitánnyá küzdi magát, s megkapja a USS Etna parancsnoki posztját. Első küldetése egy újonnan felfedezett, stabilnak tűnő féregjárat megvizsgálása. A túloldalon azonban egy rég elfeledettnek hitt ellenség, az Orion Kalózok maradványai fogadják.

Ízelítő:

A találatok megrázták a hidat, néhány szerkezet szikrákat hányt a túlterheléstől, de láthatóan semmi komolyabb nem történt.

- Kárjelentést. – kérte Edwards egy kicsit ingerülten. Rühellte, ha szeretett hajóját bántják.

- Semmi. A legkomolyabb kárunk, hogy a pajzs 90%-ra esett. – meredt meglepetten a képernyőjére McLeod. Nem értette. Öt torpedó találta el őket, de semmi károsodást nem okoztak.

- Mivel lőnek ezek, csúzlival? – jegyezte meg egy fiatal hadnagynő a taktikai pultnál.

- Jogos kérdés. – vizsgálta meg az adatokat saját konzolján Williams – Ejha. – füttyentette el magát – Ezek Mark II-es típusú fotontorpedók voltak.

- De hisz azt már legalább száz éve nem használja senki. – esett le Edwards álla – Nem csodálom, hogy nem okozott bennünk kárt.

Újabb találat rázta meg a hajót. Ez sem volt vészes.

- Forduljunk százhárom egész öt felé. – Williams e fontos információk alapján lazított stratégiáján, de nagyon jól tudta, hogy az ellenség még okozhat meglepetéseket – Egy újabb fúziós torpedó kilövésre kész?

- Igen uram. – bólintott Dorow valamivel higgadtabban. Nem igazán érezte méltónak mostani ellenfeleiket, még ha azok túlerőben is voltak.

- Cél a jobb szélső hajó. Tűz!

A nagy erejű fúziós torpedó pillanatok alatt elpusztította az Etna harmadik áldozatát is.

Innét tölthető le: Star Trek USS Etna

Első itt bemutatásra kerülő fan-fictionom egyben az első digitális formában elkészült művem (és végig megírt történeteim között a harmadik). Mivel ezt még fiatalon (mintha most olyan öreg lennék :)) és az ep2-3 előtt írtam, így tartalmaz nem kevés ellentmondást a filmekhez képest, a fogalmazás sincsen a toppon, és van néhány gyermeki megoldás is benne. Ha mást nem, ezért érdemes elolvasni.

Tartalom: Az Uralkodó első éles bevetésére küldi újdonsült ügynökeit, a Kezeket. Mara Jade és Szeláni Jorsz a Borronda bolygóra megy, hogy megölje Dorrbazt, a huttot, az ottani bűnszövetkezet fejét, aki jelentős értéktárgyakat lopott el a Birodalomtól. A Kezeknek a feladat végrehajtásához szövetkezniük kell egy kalózzal és bandájával, akiket a Birodalom egyik admirálisa üldöz.

Kis ízelítő:

Szeláni és Mara vigyázó tekintettel figyelte Dzséjtet, Csitet és Behemótot. Az egyetlen esélyük, hogy a három kalóz közül az egyik megússza a versenyt és kiszabadítja őket. Egyelőre erre meg is volt az esély. Dzséjt az Erőnek, Behemót az erejének és Csit az eszének köszönhetően még életben voltak. De az utóbbi már megsérült, és a fegyverét is elvesztette. Így nincs sok esélye a túlélésre.

- Gyerünk fiúk, ne hagyjatok cserben minket. – biztatta őket Mara, de a zsibongásban úgy sem hallották őt.

Körbenézett a páholyban. Tekintete Boba Fettről, a testőrökre, Dorrbazra, Aljowra majd a huttok mellett nyugvó ysalamirire siklott. A gyíklény békésen aludt, láthatóan nem is tudta, mit okoz a közelében lévő Erőhasználóknak. Amióta Mara a hutt rabszolgája, az a dög ott nyugszik mellette. Újra a testőrökre pillantott. Kettőnek az övén ott lógott Zen és Szeláni fénykardja. Dzséjt fegyverét pedig Dorrbaz viselte a derekán, mint valami trófeát. Ha meg tudná szerezni, egy másodperc alatt kiszabadítaná magát és végezne a páholyban lévőkkel. De az Erő híján erre nem volt nagy esély.

A gladiátorok ajtaja újra kinyílt. Az „önkéntesek” harcra készen maguk elé tartották botjaikat. A nők, Bomos Surt leszámítva, ismét egy helyre tömörültek. Védelmükre most Shaw Ubb és Dog Woon kelt.

Az ajtón túli sötétségből tizenkilenc gladiátordroid lépett a küzdőtérre. Szépen, katonásan, végtagjaikat egyként mozgatva sorakoztak fel.

- A második menetben a bátor önkéntesek összemérhetik erejüket az GL-10/C gladiátordroidokkal! – visszhangozta a tudósító. A tömeg üdvrivalgásban tört ki.

A harcidroidok fegyvertelenek voltak. Viszonylagos humanoid testükhöz aránytalanul nagy végtagok csatlakoztak. Rovarszerű fejük végigmérték az „önkénteseket”, majd támadtak. Gyorsan, hatékonyan.

Három nekirontott Behemótnak, Lopotomusnak és Zooweernek. Az óriások egymásnak estek. Behemót sose volt gyors, ellenben a rá támadó droid hihetetlenül sebesen mozgott. Az egyik pillanatban még a kalóz előtt volt, a következőben már mögötte. Hátba vágta az óriást, aki hasra esett. Meglepetten és égő háttal próbálta megemészteni a történteket, de kicsi agya erre nem volt képes. Őt és testvéreit nem azért hozták létre, hogy gondolkozzanak, hanem, hogy harcoljanak. Testvérei már halottak voltak, elpusztultak egy hasonló gladiátorversenyen. Ő azonban eszesebb volt náluk, s Dzséjt segítségével megszökhetett előző életéből. Most azonban visszatért, és nem akart itt maradni. Hagyta, hogy testében végigáramoljon a düh, a gyűlölet, a harag, erőt merített belőjük. Minden megszűnt körülötte, csak az ellenfelét látta. Gyilkolni, rombolni akart. Felállt és szembe fordult ellenfelével.

A droidban körülbelül annyi ész lehetett, mint Behemótban. Felfogta környezetét, képes volt emlékezni, néha még következtetéseket is le tudott vonni, de ennyi az egész. Gyilkolásra, rombolásra programozták, ennek megfelelően cselekedett.

A biológiai teremtmény összecsapott a mechanikai teremtménnyel.

Dzséjtre rárontott egy géplény. A szem által követhetetlen sebességgel száguldott felé. Ám Dzséjt hanyagul, tenyérrel kifelé felemelte kezét, s a droid úgy robbant darabokra, mintha egy acélfalnak ütközött volna. Ezt látva két másik gladiátor is felé fordult, ők azonban már nem rohantak.

Innét letölthető doc formában: Star Wars A Császár árnyékában