Na jó, technikailag kettő után, hiszen a Genesis I-II-t a múlt héten egyben adták le, de a lényeg, hogy az eddig leadott részek alapján ez az én sorozatom. Időutazós sci-fi, cool cuccokkal, remek hangulattal, poénokkal, kalandokkal, dinoszauruszokkal.
Spoiler várható!
Ha jellemeznem kéne a sorozatot, azt mondanám, ez az Avatar és a The Lost World (Jurassic Park vagy a Conan Doyle regény, mindegy, mindkettő megállja a helyét, de talán az utóbbi a jobb példa) keveréke, megfűszerezve némi Star Trekes vagy Stargate-es alternatív idősíkozással. Adva vagyon egy falunyi ember, akik az élhetetlen 2149-es Földről (mely egyszerre idézi az Avatar és a Blade Runner hasonló helyszínét) 85 millió évet „zarándokol” vissza az időben és térben egyaránt, mert nem a mi múltunkba, hanem egy alternatív idősíkba ugranak vissza. Ezt nem időgép, hanem egy természeti jelenség teszi lehetővé, egy hasadék a két idősík/világ között, amely azonban egyirányú.
Hőseink egy családot alkotnak. Papa, mama, gyerekek, csupa szív szeretet… lenne, ha a papát nem sittelik le, amiért megpofozza a népességszbályozó ügynököket, amikor azok felelősségre akarják vonni a törvénytelen harmadik gyerek miatt. Ám a mamát kiválasztják Terra Novára, és szeretné magával vinni tiltott gyermekét és lecsukott férjét, úgyhogy megszökteti az utóbbit, aki átcsempészi Terra Novára az előbbit. Itt az ejnye-bejnye elmarad, mert a kolónia nagyfőnöke hamar rájön, hogy a dinókkal és lázadókkal teli világban bizony hasznos egy börtönviselt ex-zsaru, a népesség száma meg tök mindegy, mindnél több, egyelőre annál jobb.
A bonyodalmat egyelőre két dolog okozza. Az első a dinoszauruszok, melyekből eddig felbukkant olyan, ami élt a mi világunkban is, és olyan is, ami tisztán a fantázia szülötte (az 1×03 Instinctben ilyenek keverik a gondot, de a Genesis I-II-ben sem maradnak éppen a háttérben a fantáziadinók). A kolónia ellenük nagyjából úgy védekezik, mint a Jurassic Parkban: bazi nagy kerítésekkel. Meg hangágyúkkal, amire úgy tűnik, John Hammondnak nem volt pénze… Talán spórolhatott volna rájuk.
A másik problémát a Hatosok használják. Emberek egy csoportja, akik a hatodik zarándoklattal jöttek Terra Novára, és azon nyomban el is szakadtak tőlük, azóta pedig dúl a mosolyszünet a két csapat között. Hogy őket ki küldte, mi a céljuk és miért akarják kinyírni Terra Nova vezérét, az az egyik rejtély.
Ezen kívül van némi rejtély is, egyelőre csak titokzatos kőfestmények képében jelentkezett. A harmadik részben nem foglalkoztak vele, de úgy tűnik, ez lesz az évad és/vagy a széria fő misztikuma. Vagy sem, mert a készítők a minap bejelentették, hogy nincs szándékukba a végtelenségig húzni a rejtélyeket (tehát nem lesz belőle egy dinós Lost).
A karakterek jók. A két húzóember mindenképpen Jim Shannon (Jason O’Mara) és Miles Quar … akarom írni, Nathaniel Taylor parancsnok (Stephen Lang). Az előbbi a tipikus szimpatikus zsaru karakter, megfejelve némi szerencsétlenkedő apafigurával és szerető férj motívummal. O’Mara remek választás volt a szerepre, jól hozza a figurát. Utóbbi meg afféle szelídített Quaritch kiadás. Lang próbálja nem azt a figurát hozni, van is rá esélye, hogy kivezesse onnan Taylor karakterét, de a belépőjével sajnos a készítők megnehezítették a szerepét. Az annyira idézte az Avatart, hogy már megijedtem, hogy elkezdi sorolni Pandora szabályait, aztán ráeszmélve tévedésére, egy bögre kávé keretében puskákkal utasítja rendre a döbbent társaságot. Még a kis kéziágyúja is megvan, csak nem a lábán, hanem királycsávó módjára a mellkasán hordja… No comment. Ennek ellenére vagy éppen pont ezért, az ő karaktere jön be a legjobban. Van benne lehetőség, reméljük, Nathaniel Taylor parancsnok ki tud majd lépni Miles Quaritch ezredes árnyékából.
A Shannon család többi tagja szó-szó, kezdem őket megkedvelni, de még kell pár rész. Elisabeth (Shelley Conn), a szerető hitves és gondoskodó anya egyelőre nem akar kitűnni, hiába próbálkozik férjszöktetéssel, terepre merészkedéssel, tudóskodással. A családból jobban kitűnik az idősebb lány, Maddy (Naomi Scott), aki meglepő mód okostojás lett, mindent tud Terra Nováról, meg minden másról is, rá szerintem érdemes lesz figyelni. Aztán ott az átcsempészet törvénytelen kislány, Zoé (Alana Mansour), aki eddig nagyjából a folyton sikítozó és bajba kerülő kislány szerepét kapta meg, se többet, se kevesebbet. A gyerekek közül mégis a legjobban a legunalmasabb van előtérben, a fiú, Josh (Landon Liboiron), aki a tipikus amcsi tinifiú sztereotípia megtestesülése. A Földön hagyta a barátnőjét, de ez annyira megviselte, hogy a harmincadik percben (ami a Terra Nován töltött első napot jelenti) már egy másik lány után loholva töltötte (ezért kicsit fura, hogy a harmadik részben meg kesereg a hátrahagyott után). Tipikus szülők ellen lázadó, apuci utáló, a bajt álmában is megtaláló fióka. Szerencse, hogy az apuci utáló és szülők ellen lázadó részt úgy tűnik, hanyagolni óhajtják, mert a Genesis II végén kibékült apa és fia, az Instinctben pedig híre-pora sem volt. Hozzá kapcsolódik még az említett leányzó, aki után futni kezdett, Skye (Allison Miller), akinek meghaltak a szülei és most Taylor „neveli” (ez utóbbi sem jelentős egyelőre). Jó fej csaj, azt ennyi.
Aztán van még nekünk két bakánk, Tayler hű csatlósai, Alicia Washington (Simone Kessell) és Guzman (Mido Hamada), meg a Hatosok főnöke, Mira (Christine Adams), de róluk nehéz lenne nyilatkozni, hiszen együttvéve sem töltöttek húsz percet a képernyőn.
A látvány ütős. Oké, nem egy Avatar, mi több, a ’93-as Jurassic Parkkal sem veheti fel a versenyt TV-sorozat révén (nincs annyi pénz és idő a trükkökre), ráadásul a különbség igencsak tetten érhető az ütősnek szánt bevezető Genesis I-II és a már sima epizódként elkészült az Instinct között, de attól még tetszetős. A Stargate SG-1-ban prezentált sárkánynál ezerszer jobbak a helyi szauruszok, de lazán lekörözi a Stargate Universe lényeit, háttereit is. A látkép pedig többnyire valóságos, legalábbis a díszlet egy része a szabadban lett felépítve Új Zélandon, ami sokat dob az epizódokon, pláne, hogy mostanában vagy fenyőerdőben mászkáltak hőseink, vagy zárt, komor űrhajókon.
Zene terén egyelőre nincs semmi kirívó.
Kitérnék még kicsit a készítőkre. Nem kisebb nevek vannak a stábban, mint Brannon Braga, aki bár részt vett a Star Trek kinyírásában, arról inkább az elkényelmesedés/pénz faktor tehetett. Aztán van itt egy René Echevarria, akinek a Deep Space Nine részben a sikerét köszönheti, de benne van a keze a Castle-ben is. Aztán itt van David Fury, aki a 24-en, a Fringe-en dolgozott, de köze volt a Lost-hoz és a Buffy a vámpírvadászhoz is. És persze ott van Steven Spielberg is, akit nem kell bemutatnom. Eme nevek láttán, főleg Echevarria jelenléte miatt úgy érzem, a sorozat jó kezekben van.
Összességében: ha szereted a könnyed, akciós, látványos, de (eddig) nem összefüggő sztorival rendelkező sorozatokat, amelyekben egyszerű, de kedvelhető karakterek a hősök, van benne humor és az első tizenhét percet leszámítva nem a divatos „mostfelvágomazereimet” hangulatot erőlteti, akkor a Terra Nova a te sorozatod. Remélem, nem csak tizenhárom részt él majd meg…
Find more photos like this on SFport.net
Related posts:
Irigylem a lelkesedésedet. Én már túl sok mindent láttam és olvastam ahhoz, hogy elfogadjam, amit ebben a formában le akarnak nyomni a torkomon. Szeretném szeretni, de sablonos, kiszámítható, tele hülyeségekkel és következetlenségekkel, és ehhez képest túl keveset kapunk a régi-új világból, hogy mindezt ellensúlyozni tudná. Nem értem, hogy csak azért, mert családi sorozat, miért kell teljesen hülyére venni a nézőket. A Doctor Who is családi sorozat, mégis tudnak azon a bizonyos dobozon kívül gondolkodni, és újszerű, érdekes megoldásokkal előrukkolni. A Terra Novában egyelőre semmi extra nincs. Pedig lassan nem ártana, ha valamit villantanának.
(OFF: ez a cikked kellett hozzá, hogy megtudjam, Quaritchnak volt keresztneve
)
Én is szerettem volna szeretni, de szerintem az első negyedórát végigbírni kész művészet (a család eljutása Terra Novára annyi ostobaságot tartalmaz, hogy csak gratulálni lehet hozzá), onnantól pedig sablonos, érdektelen, mindenben tökéletesen egyetértek Annatarral. Szomorú, hogy mindössze ennyi telik manapság a scifi sorozatoknál 8lásd még a Falling skiest.)
Megnéztem a következő rész előzetesét. Lehet, hogy nem kellett volna… Még ha működik is a sztori az elcsépeltség ellenére, akkor sem a negyedik részben kellett volna elsütni. Persze, egy újszülöttnek minden vicc új, de most már tényleg túl sok az újrahasznosított ötlet egy kupacban. Platschu az Abydos Gate-en írt poénból egy előzetes vázlatot az epizódok témájáról. Az első 5 epizódja eseményei mind benne voltak a pilotban, minimális eltérésekkel, majdnem teljesen ugyanabban a sorrendben…
Engem érdekelne (ritka eset), de a kommentek elvették a kedvem, hahaha! Megnézek inkább valami proper mozifilmet!
Szó mi szó, nem a kiszámíthatatlanságával, vagy az eredetiségével fogott meg. Őszintén szólva, rég leszoktam, hogy valamiben ilyesmit keressek (persze, ha találok, az előny
), mert akkor semmit nem tudnék élvezni. Bár a negyedik rész trailerét elnézve, azon én is eltátottam a szám, mert ez már olyan sablon, mint mikor a krimiben a szerető a tettes: ciki ellőni. De majd meglátjuk, hogyan oldják meg… Mondjuk, ha minden sablon kipipálnak az elején, és utána jönnek az eredetibb ötletek, akkor nem fogom panaszkodni… Na nem mintha így panaszkodnék.
De személy szerint várom még testcserét, a szereplők megduplázódását, a tudatirányítást, az elszakadást a csapattól… Az időutazást csak azért nem, mert az már alap Terra Nován.
Annatar +1.
Az az igazság, hogyha egy sorozat az elején nem fog meg valamivel, én tuti nem adok neki esélyt, hogy “ha majd minden sablont kipipálnak az elején, majd jönnek az eredeti ötletek”.
Egyelőre csak a pilotduplát láttam belőle, de egyébként az is egy jelzésértékű, hogy nem zavar, hogy nem azonnal láttam a harmadik epizódot.
Bár tök más a sztori, mégis, pont ugyanaz a baj, mint a Falling Skies-al… tisztességes iparosmunka, jól meg vannak csinálva a karakterek, a filmezés is jó… de a sztori annyira semmi különös, hogy fáj.
hackett:Ha nem szereted a terranovát. Akkor probálkozz meg a 4400-szal. Nagyon jó mű lett.
Kis érdekesség: az új South Parkban rögvest ki is figurázták, mint a “Jurassic Park és a Lost egy sorozatban”!
Bár az lenne
A Losthoz inkább ne legyen köze. Általában egy sorozatnak három, max négy részt adok, hogy megkedveljem. A Lost azon kevés sorozatok közé tartozik, aminek egy egész évadot adtam, sőt, még a másodikból is megnéztem az első pár részt. Aztán cancel. Se a karakterek, se a sztori nem tudott megragadni.
Viszont nálam van néhány olyan sorozat is, ami éppen hogy úgy lett később kedvenc, hogy az első 3-4 rész nem ragadott meg (Deep Space Nine, Farscape), sőt, van, amelyiknél az első évad sem (Enterprise, nem véletlen estem neki háromszor). Köztük van a Babylon 5 is.
Hihetetlen, de a Syfy legújabb tervei közt szerepel egy csillaghajós – transzhumános sorozat is, Rober H. Wolfe tollából. (Star Trek – Buck Rogers season 2 ötlet kombónak tűnik.) Mielőtt erőt venne rajtunk a nerdgazmus azért emlékeztetnék rá, hogy ígértek ők már seaquest klónt, űr-robin hoodot, firefly-nemzet aranya hibridet, és krómozott bsg-t is. De hátha most ebből lesz is valami. Ebbéli reményemben offolnám az illetékes linket ide. (Témához közelebbi írást vagy hírbeküldő gombot most nem találtam az sfportal házatáján.)
http://blastr.com/2011/11/syfy-announces-3-new-dram.php