Star Trek III: The Search for Spock (Spock nyomában)
23 08 2007
A Trek filmek harmadikja címéből is láthatóan csak azért született, hogy Spockot feltámassza, ha már oly botor módon meghalasztották az előző részben. Leonard Nimoy (Spock) a franchise-ba való visszatáncolását rögvest úgy kezdte, hogy besurrant a kamera mindkét vége mögé. Ügyes húzás, mivel alapból nem szerepelt sokat, így viszont sokkal többet vághatott zsebre. Ráadásul, remek munkát végzett rendezőként is.
Spoiler következik!
Spock keresését az előző rész összefoglalásával kezdik, ami érdekes húzás egy mozifilmnél. Éppen csak nem szólal meg a narrátor, hogy az „Előző részek tartalmából…”, na persze, Kirk (William Shatner) monológja éppen ezt hivatott prezentálni. Az összefoglalás után az Enterprise visszatér az űrdokkba. Míg hőseink megszemlélhetik a vadi új Excelsior osztályú hajó első példányát, mely már transztér (transwarp) sebességre képes (azaz olyan gyors, mint egy borg hajó, azok mászkálnak a transztérben), addig Kirk fia, David (Merritt Butrick) és Shaavik (aki két rész között arcot váltott, mivel most Rubin Curtis játsza Kirstie Alley helyett) a nemrégiben született a Reliantból, Khanból és a Mutara csillagködből.
Persze, ellenség nélkül most sem maradunk, ezek pedig régi jó ismerőseink, a klingonok, akiknek egyre redősebb a feje. Ők azok, akik előrevetítik nekünk a hatodik film cselekményeit, mert már most béketárgyalásokról beszélnek. Bár Kruge parancsnok (Christopher Lloyd) és kompániája éppenséggel lazán átmasírozik a Föderációs űrbe, hogy megszerezze a Genesis tervet és azt fegyverként a Föderáció ellen használja. Puff neki béketárgyalások. Ennek következménye a USS Grisom szétlövése, David halála, és ami a legszívhezszólóbb, az NCC-1701 USS Enterprise felrobbanása. Igen, nem sokkal azután, hogy Kirk ellopja szeretett hajóját az Űrdokkból (és lealázzák az Excelsiort
), az admirális megsemmisíti a hajót a fedélzetén lévő klingon megszállókkal együtt. Így ér hát véget egy legenda. Persze vagy így, vagy a leszereléssel, amit az egyik admirális a film elején emleget. Ahogy mondja, az Enterprise már húsz éves, emiatt nem akarják kijavítani az előző részben szerzett sérüléseket. Igaza is van, főleg, hogy csak a refit változat húsz éves (bár ahogy mondták, teljesen újjáépítették a hajót, szóval semmi gond ezzel), mert ha a refit előtti életét is nézzük, akkor már negyven. Szép kor. Szvsz egy másik Enterprise sem élt meg ennyi időt.
Na mindegy, sok veszteség árán Spock feltámad, a McCoy agyában őrzött tudata visszakerül a helyére. A gonosz legyőzetik, a Genesis terv sorsa a bolygó pusztulásával eldől. Kirkék sorsa kérdéses (elvégre felsorolni is nehéz lenne, mennyi bűnt követtek el). Az admirális elvesztette fiát és hajóját, de ennek ellenére a film végén mégis mindenki örül
És a rajongók is, mikor kiírják, hogy a „Kalandok folytatódnak…”. Tisztára, mint egy sorozat.
A színészi teljesítményt most nem részletezném, mint az előző részekben, itt is mindenki jól hozta a karakterét, a tőle elvárt szinten. Talán DeForest Kelley-t (Dr. McCoy) emelném ki, akinek nem csak saját karakterét kellett eljátszania, de azt is, hogy Spock tudata a fejében van. Ezt olyan jól csinálta, hogy egyszer (éppen nem mutatták a színészt, csak a hangját hallani) azt hittem, Spock beszél. Remekül elkapta Nimoy alakítását.
A film látványa tovább tökéletesedett, imigyen az Enterprise ki-be járkálhat egy nála tízszer nagyobb Űrdokkban, amiben még az Excelsior is elfér (a későbbi részekben meg aztán még több hajó fog állni ott). Az ide való beállás és kifutás mellesleg az egyik leglátványosabb jelenet. Aztán, itt csodálhatjuk meg először a Trek univerzum egyik legimpozánsabb hajóját, a klingon ragadozómadarat (bird of prey), és annak álcázó technikáját. Ez még olyan új, hogy többen lazán meglepődnek rajta (pedig már a TOS-ban is használtak ilyet, igaz, akkor még csak a romulanok).
A legmegindítóbb jelenet (legalábbis számomra), mikor Kirk, a fia halálát követően (amit Shatner nagyszerűen játszik el) beindítja az önmegsemmisítőt. A segítségére lévő Scotty és Chekov arcán is kiül a döbbenet, mint a nézőn, de mindenkiben tudatosul, az Enterprise fel fog robbanni. Ezt pedig olyan szépen megkomponálták, hogy az egy igazi requiem a hajóért.
A másik ilyen remekül összedobott jelenet, mikor Kirk és csapata meglovasítja az Enterprise-t. Ott végig izgalom és feszültség van jelen, ahogy az űrkapu felé közelednek, majd a tanácstalanság, hogyan fogják lehagyni a modernebb és jóval gyorsabb Excelsiort. Persze, Scotty mindkét akadályon seperc alatt felülkerekedik.
Összességében, ha nem is a legjobb rész, de mindenképpen jó rész lett ez is. A klingon parancsnok nekem kicsit túlságosan irracionális, ráadásul Spock feltámadása is igencsak hebehurgyára sikerült. Viszont látványos, poénos és olykor elszontyolító.

Spock feltámadása még mindig jobban sikerült, mint Bobbyé…
Nagyon jól sikerült film ez. Imádom a parancsmegtagadásos sztorikat, a ST mondjuk bővelkedik ilyenekben. Zseniális ötlet, hogy Spock tudata éppen Bones agyába került bele. Vajon a II. részt tudatosan úgy írták, hogy tudták, ez lesz a folytatása? (Gyanítom, igen.)
Kíváncsi vagyok, miket fogsz írni a következő, legviccesebb, abszolút ST-hangulatú IV. mozifilmről, úgyhogy ne is nagyon totojázz!
(Dzséjt, hibajelentés:
Be kellett jelentkeznem, hogy hozzászóljak. Ez azt jelenti, hogy nem sfblogsosok nem tudnak jelenleg kommentelni.)
Bassza a nyavaja széjjel, pedig nincsen bejelölve az, hogy csak regeltek írhassanak. Azt hiszem visszatérek az eredeti külsőhöz, az zsúfoltabb volt az egy oszlopos elrendezéssel, de amióta ez van, meghülyült a kommentezés.
Ha ezt most olvasom, akkor jó, mert ki vagyok jelentkezve.
Tök jó, olvastam