LIGHTSPEED

Most, hogy sikerült DVD-n megszereznem az összes Star Trek részt, elkezdtem újra nézni őket. Ahogy számon vetettem a dolgokat, rá kellett jönnöm, hogy amióta leszoktam a VHS-ről, nem láttam Trek filmet, annak pedig már van pár éve. Pedig annak idején átlagban fél évente újranéztem őket. Na mindegy, DVD-n, remek képminőségben (VHS-hez képest), ékes angol hanggal (most láttam a filmeket először így), kibővített formában (legalábbis az első hat film) csodálhattam meg eme nem túl rövid filmsorozatot. Mai témánk ennél fogva az első rész, aztán majd jön a többi is.

Szóval, a mozifilm. Először valamikor réges-régen láttam egy messzi-messzi… ja nem, az másik Star szóval jó régen láttam. Talán még a M1-en adták, de az is lehet, hogy valójában PRO7 vagy valamelyik másik németül hablatyoló csatorna közvetítette felém Kő kapitány kalandjait. Utána sok évig nem volt hozzá szerencsém, a filmből annyi maradt meg csupán, hogy szépen megmutatták benne az Enterprise-t, meg a transzporterbaleset. Eztán jött a TV3, ahol újra adták, hozzácsapva a Csillagösvény címet (nem tudom, hogy ez a cím valójában mikor lett a filmhez szőve, de nem rémlik, hogy azelőtt hallottam volna). Addigra persze már tudtam, hogy Kő kapitány valójában Kirk, utódja meg Jean-Luc Picard, aki addigra már a borgokat is elkente és a vulcaniakkal is felvette a kapcsolatot. Szóval sokkal jobban képben voltam, mint hét évesen.

Most pedig már… nos, fogjuk rá, hogy most már még jobban képben vagyok. Imigyen ki merem jelenteni: szerintem ez a második legrosszabb Trek film. Ugyanazért rossz film, amiért az új King Kong film is. Elfelejtettek vágót kérni a stábba. Vagy volt, csak kicsorbult az ollója. Akárhogy is, ezt a filmet kerek fél órával vágták hosszabbra a kelleténél. Nem tudom, hogy a DVD sajátossága-e, vagy szerves része a Directors Editionnak, de eleve a cím előtt fut egy Windows képernyő-pihentető négyszer megismételve ugyan azt az egy zeneszámot. Nem mondom, a zene pazar, de a film miatt raktam be a korongot, a zene miatt a soundtrack CD-t raktam volna be. Na mindegy, csak nem nyúltam a chapter váltó felé (pedig a film alatt többször is ingerem támadt rá), az órám buzgó nézegetése mellett majdnem öt perc után végre elkezdődött a film (tiszta mozis hangulat ).

Spoiler következik!

A látványorgiáról már az első percekben megbizonyosodhatunk, ahogy V’Ger felhője összecsap a klingon birodalom három D-7-esével. A The Old Series-hez képest a klingonok feje beredőződött (bár még itt is messze áll a későbbi filmekhez, illetve a The Next Generation érához képest látott homlokhoz képest). Képzelem, milyen meglepettek lehettek a rajongók annó a moziban. Szerencsére, az én fejembe már így vonultak be, redőzött homlokkal (engem a DS9 Tribblis részében lepett meg, hogy nem voltak mindig ilyenek). Azóta persze már azt is tudjuk, miért van ez (illetve, akkoriban megkérdezték Rodenberry-t is, miért ilyen a fejük, ő pedig azt válaszolta: „Mindig is ilyen volt.” Csak a TOS költségvetése nem tette lehetővé a maszkokat – ez utóbbi már saját kiegészítésem, de szvsz ez lehetett a fő ok). Szóval, látvány, zene, klingonok, az első képkockákon még minden oké. Vulcan, a mozihoz képest azt hiszem, itt az egyik változás (mivel régen láttam a mozis változatot, csak sejtem, mi az új jelenet, illetve hol cserélgették az effekteket). Látványos hely, ráadásul a vulcaniak nyelvét is halljuk. Hála a DVD csodájának, feliratozva van, így végre értem is, mit mond a banya Spocknak, aki elég furán fest hosszú hajjal. Eztán befut Kirk, nagyon impozánsan. Az első ingerenciám a fejezetváltásra ezután jött. Kirk megszemléli az Enterprise-t. Már akkor rájöttem, miért ez a rész maradt meg bennem kiskoromból, mikor még a TV3 adta. Iszonyú hosszú és unalmas rész. Mi szükség volt a hajó több, mint 5 percen át történő mutogatására? Gondolom meg akarták mutatni, mi változott a hajón a sorozathoz képest (a jellegzetes formát leszámítva minden), na de erre ott volt a film teljes terjedelmében. Nem kellett volna erre öt hosszú, gyötrelmes percet áldozni. Persze, techdemonak is remek. Az egyetlen, ami megmenti a jelenetet a teljes és totális unalomba fulladástól, az a zene. Eztán az események pörögnek tovább. Itt jött egy, szerintem megalomán jelenet, melyben túlméretezték az Enterprise-t. Nevezetesen az eligazítás, mikor az egész legénységet egy akkora terembe zsúfolták, mint a 100 évvel későbbi Enterprise-E gépháza. A terem feleslegességén túl (pihenő, de ilyen méretű teljes mértékben szükségtelen, a teljes legénység úgy sem pihen egyszerre, különben ki vezeti a hajót?) abszolút logikátlan is, hiszen egy 300 méteres hajóba beletettek egy széltében-hosszában legalább 100-150 méteres csarnokot. Mert kb. ennyi, vagy ennél is nagyobb terület kell, hogy kényelmesen elférjen 430 fő, ami a hajó legénységének a létszáma (Kirk meg ugye mindenkit odarendelt, ami megint furcsa, de hát még az űrdokkban voltak, így elfogadható). Mondjuk, a filmeket, különösen az első rosszabb részeket alapból jellemzi egyfajta megalománia, amikor az Enterprise-t nagyobbnak akarják beállítani valódi méreteinél (különösen szembetűnő ez az ötödik részben). A történet visz minket tovább, minden esetre. Az Enterprise kifut, ez tökéletes, bár kicsit lassú. De egye fene, a 70-es években még az X-Wingek sem cikáztak. A féregjáratos jelenet megint az elnyújtás netovábbja, ráadásul kellemesen érződik rajta, hogy csak azért van a filmben, mert valamivel ki kell tölteni a két órát. A történet ugyanis erre nem képes. Hogyan is lenne, hiszen egy legfeljebb 90 perces bevezetőfilmnek szánták a TOS Phase Two-hoz, ami a második sorozat lett volna. Ez érződik is a filmen, mivel úgy is épül fel, mint egy átlagos TOS rész. A főhősök jönnek, megoldják a megoldhatatlant, végül levonják az erkölcsi tanulságot. Csak mivel ez nem volt elég, hát beletettek egy ilyen féregjáratot, ami lendületből tönkreteszi a térhajtóművet. Jön a tötymörgés, technoblabla, szóval, ami ilyenkor jönni szokott, közben befut Spock is, ennyi haszna legalább van a jelenetnek. Az ő érkeztével vége is a dekkolásnak (mondjuk kíváncsi vagyok, hogy lehet Scotty csodagépész, ha Spock nélkül egy térhajtóművet sem tud megjavítani; biztos elcsaklizza a hegyesfülü érdemeit, ő úgysem sértődik meg ). V’Ger érkezésekkor újabb megalomán jelenet, mert ugye a méreteit, ami minden eddigi sci-fis dolgot túlszárnyal, legalább tíz percben kell mutogatni, miközben komoly erkölcsi diskurzusok és technoblablának lehetünk fültanúi. A poén, a Star Wars két évvel korábban 30 másodperc alatt el tudta mindenkivel hitetni, hogy a csillagromboló „kurva nagy”, és Wedge szavai nélkül is tudtuk, hogy a Halálcsillag nem zsebállomás. Itt ugyan úgy lerendezhető lett volna max két percben, de még az is hosszabb lett volna a kelleténél. Legalább látványos. Innentől ugyan ez megy végig, Spock besurranásakor V’Gerbe, az Enterprise behatolásakor, a végső megmérettetéskor. Minden jelenet hosszabb a kelleténél. Nem mondom, ez még lehetne is jó. Ott van a z Alien, ami ugyan ebben az évben ugyan ilyen hosszú, kimért jelenetekkel operált. Ám míg ott a hangulatot teremtették meg ezzel (révén horrofilm, amihez illett ez a lassúság), addig itt pont azt rombolták. Nem tudom, miért, talán a Paramounttól megkapták az ukázt, hogy két óránál rövidebb nem lehet, vagy a beleölt pénz miatt techdemónak is szánták egyben, mutatván, ők is tudnak olyat, mint a FOX, de akármi is az indok, a film kárára várt.

Pedig a látvány pazar. Komolyan, ’79-es film, és max csak annyit róhatok fel neki, hogy a hajók néhol iszonyú lassúak. Ám még ezt sem igazán, mivel máskor meg fürge az Enterprise. Ez azonban el is várható egy olyan filmtől, amely a bemutatásakor az év egyik legdrágább filmje volt. 35 milla, érdekességként, a másik ’79-es sci-fi siker, az Alien csak 11 millióba került. Igaz, abban csak egy bolygó és két űrhajó van, itt meg űrállomások, Csillagflotta parancsnokság, túlzott méretű pihenő, csillaghajók, szóval, érthető, hová ment a lé. Látványban egyedül az egyenruhák zavarnak. Ilyen gagyit talán az előtt és azóta sem láttam. Sokszor mondogatják, hogy pizsamára emlékeztetnek a Trek egyenruhák, hát itt én is úgy érzem. Nagyon röhejes, pláne mikor Decker kapitány kihívóan szembeáll Kirkkel, és a férfiassága enyhén szólva is átüt a ruházatán… khm… a női rajongók ezt biztos díjazták. Igaz, a robotizált Ilia ruházatát meg a férfi kollégák díjazhatták. Én biztos. Bergmanék példát vehettek volna erről a filmről, mikor felöltöztették Hetest és T’Polt, mert az a két hölgy bizony túlöltözött Iliahoz képest

Szóval, a film nem jó, pedig a történet alapjai a helyükön vannak. Nem mondom, hogy rajonganék az ilyen „élet értelme”, „új életforma születik” dolgokért, de a Trek alapjait képezik, így nem is kritizálom. Üde színfolt az is, hogy ebben a filmben az Enterprise csak egy aszteroidára lő rá, tehát komoly tűzharcokra senki se számítson (mondjuk vicces, mert a fotontorpedó kék, ami meg ugye a quantumtorpedó színe ). Fézert a filmben nem is látni. Ja, és persze van még egy alapvető Trekes hibája ennek a résznek. Miért csak az Enterprise? Ez viszont majdnem mindegyik filmben benne van. Nincs más hajó a Csillagflottában? Az admiralitás góréi (élükön Kirkkel) nagy okosan olyan hajót küldenek a Földet fenyegető jelenség ellen, melyet ki sem próbáltak. Oké, a Constitution osztály a legnagyobb akkoriban, ráadásul éppen most újították fel, így valószínűleg az Enterprise a legmodernebb is, de még sincs semmilye sem tesztelve. De a flotta akkor is kiküldi, mert nincs más hajó a Föld közelében. Igaz, napi rendszerességgel éri fenyegetés, de hajót nem tartanának a közelben, csak az általában lerobbant Enterprise-t (ez már csak az ötödik részben viccesebb, mikor a „nincs más hajó a közelben” kijelentést alátámasztja az Enterprise mellett álló Excelsior és egy Oberth osztályú masina).

Viszont, mindezek tetejében ez a legTOSosabb TOS rész. Talán ez is a hibája. TOS résznek írták meg, nem mozifilmnek. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a következő részek már sokkal jobbak, leszámítva két mellékvágányt. Az azonban két másik történet.

A film vége azonban a hatodik rész vége után a legjobb. Kirk leül, Sulu az útirányt kéri, és az admirális kiadja az ukázt egy laza legyintéssel: „Arrafelé!” Számomra ez a kijelentés adja a Star Trek igazi lényegét.

A végére néhány összegyűjtött érdekesség a filmről. A legtöbb olvasható a neten és egyéb kiadványokban, de hátha találtok valami újat is:

A film eredeti mozis verziójában a Vulcannak két holddal rendelkezik. A bibicsek ott van, hogy a The Man Trap című epizódban Spock azt mondta, hogy a Vulcannak nincsen holdja. Ezt a rendezői változatra kijavították. Érdekesség, hogy míg nem létezett rendezői változat, a Diane Duane által írt Spock’s World című novella megpróbálta ezt az ellentmondást azzal magyarázni, hogy a Vulcannak van egy ikertestvére, amit nem tartanak holdnak (hasonlóan, mint a Plútó esetében a Charon, bár mi azt holdnak mondjuk).

A filmben azt mondják, hogy a V’Gert körülvevő felhő 82 csillagászati egység méretű. A Föld és a Nap közötti távolság számít 1 csillagászati egységnek, így leszűrhető, hogy a csillagködnek az egész Naprendszert el kellett volna nyelnie. S bár a felhő elenyészni látszott, mikor a szonda az orbitálisra ért, ez eléggé ellentmondás. Ezért a rendezői változatban az átmérőjét 2 csillagászati egységre módosították, ami még így is hatalmas, ráadásul betettek egy plusz jelenetet, melyben V’Ger körül eloszlik a köd, mikor eléri a Földet.

Az Enterprise teret vált, ám különböző hibák miatt magukkal rántanak egy aszteroidát a szubtérbe, amit Kirk a fézerekkel akar megsemmisíteni. Azonban Decker kapitány felülbírálja, és a fotontorpedókat használják. Később Decker azzal magyarázza a tettét, hogy a fézerek a térhajtóműből nyerik az energiát, így a hiba bekövetkeztekor azok kikapcsoltak. Magyarázatnak elfogadható, ám a TOS produkciós jegyzetei szerint a fézerek olyan eszközök, amelyek szubtérben sohasem használhatóak. Végül a TNG, a DS9, a Voyager és az Enterprise is a film elvét vitte tovább, vagyis a fézerek használhatók szubtér-sebességnél is.

A film nyitózenéjét később a TNG nyitózenéjeként használták fel.

Az eredeti traileren a narrátor Orson Welles.

Az 1980-as években felreppent egy olyan téves pletyka, mely szerint a film könyvverzióját nem Gene Rodenberry, hanem Alan Dean Foster írta valójában.

A filmben az Enterprise legénységi tagjai között felbukkan az író, David Gerrold, Robert Wise felesége, Millicent, valamint Rodenberry két segédje, Susan Sackett és Bjo Trimble.

A filmben debütált a Blaster Beam nevű elektronikus zeneeszköz, mellyel Goldsmith V’Ger jellegzetes dallamát hozta létre. Az eszközt Craig Huxley zenész fejlesztette ki, aki gyerekszínészként a TOS két részében is felbukkant.

Az inflációt is figyelembe véve, ez a Trek film volt mindegyik közül a legdrágább. Ez nem csoda, hiszen ez a ’75-ben tervasztalon maradt Phase II, azaz a Trek második színrelépésének részét képezte, ám sorozat helyett inkább mozifilm lett.

Andrew Probert művész javasolta, hogy legyen egy jelenet, melyben az Enterprise-t megtámadják a klingonok, akiket V’Ger a film elején materializált, majd az Enterprise érkeztekor rájuk szabadítja őket. Ez a jelent aztán nem került megvalósításra. Ahogy az a terv sem, melyben az Enterprise tányéregysége elválik a hajtómű szekciótól. Ezt később a Galaxy osztálynál használták fel (illetve elméletben az Ambassador osztály óta mindegyik csillaghajó képes a szétválásra).

A Star Trek Meal volt az első Happy Meal menü, amely egy film promóciós céljából készült.

A Paramount Stage 9 nevezetű részlege ’78 óta csak trek űrhajók díszletével volt ellátva. Ezek a díszletek állandóan álltak, elkerítették és összekapcsolták őket. Minden film vagy sorozat idején átépítették vagy bővítették a díszleteket a TNG-től a Voyagerig. A Voyager 2001-es befejezésével azonban szétszedték a Stage 9-et.

Csupán egyetlen íves folyosót használtak az egész film alatt, s a különböző szintek megjelenítését azzal oldották meg, hogy más-más színűre festették a fali-paneleket. Ezzel spóroltak is, mivel nem kellett mindig új folyosót építeni, plusz több jelenetet is gyorsan felvehettek ugyan azon díszletek között.