Új trailer, höhőőőőő… azaz annyira nem új, mert aki rendszeresen olvassa eme blogot, vagy meglátogatta az AVPUniverzum oldalát, netalántán az aliensonline-t netalántán csak rendszeresen követi a youtube eseményeit, akkor már látta. Bezony, a youtube-ra elsőként kikerült AVP trailer a Nemzetközi trailer. És valódi. Három dologban másabb, mint az, amelyiket az IGN-ről vagy a film hivatalos honlapjáról letölthettek.

1. Van egy új jelenet benne. A lángoló hajó, amit apa és fia oly ámultan néz földet fog, egy szvsz gagyi trükk keretében.

2. A film végén az Aliens vs Predator Requiem helyett az Alien vs Predator 2 cím szerepel.

3. A film weblapjának a címe nem avp-r.com, hanem aliensversuspredator2movie.com (amely mellesleg azonnal az avp-r.com-ra lök minket…).

Na, teperjünk vissza a kettes pontra. Az USA tahóizmusa újra megfogant. Nem elég nekik, hogy az európai piacra más extrákkal, képaránnyal, hanggal, síppal, dobbal, nádi hegedűvel felvértezett vagy éppen megcsonkított DVD-ket dobnak, de most már mi más címet is kapunk. Bezony ám, akár csak a Die Hard 4 esetében (Amcsiban Live free or die hard, eu-ban Die Hard 4.0), itt is más lesz a cím. Kérdem én, mi a túróra jó ez? És mi lesz a következő? Már a moziban a film is más kiszerelésben érkezik? Lassan ott járunk, hogy meg kell jegyeznünk egy amcsi címet, egy eu-s címet, meg még egy magyar címet is. Király! Persze, annyira nem lényeg a cím, mert a film tartalma számít, de egyszeri lelkivilágomat szúrja ez az egyre inkább eluralkodó egoizmus, ami az USA-ra egyre jobban jellemző.

Az International trailer megtekinthető itt: http://www.ropeofsilicon.com/media/player.php?id=5179

Mindezek ellenére, a verebek azt csiripelik, hogy a héten (talán már holnap hajnalban), lesz egy új, úgynevezett Green Band Trailer, mely nagyjából olyan lesz, mint a Red Band (ami eddig van), csak a véres jeleneteket kiszedik és helyüket a történetet előre vetítő jelenetek kerülnek, valamint pár másodperccel hosszabb lesz.

Egyelőre még csak a youtube-on, de hamarosan elméletileg jön a jobb minőségű trailer is. EZ NAGYON ÁLLAT!!!! Én eddig szkeptikus voltam, de mint mindig, a trailer most is földhöz vágott.

Az, hogy újra Alien vs Predator 2-ként szerepel a cím, egyelőre még érthetetlen, hiszen Strause-k szerint Aliens vs Predator a cím, míg a FOX az Aliens vs Predator Requiemet regisztrálta a honlap címének.

Update 1: itt a jó minőségű trailer is!

http://media.movies.ign.com/media/746/746237/vids_1.html

Update 2: lenyugodott a beteg. Nos, a jó minőségű traileren már Aliens vs Predator Requiem a cím, szóval ennek nem sok köze lesz az Alien vs Predatorhoz, ami örömhír. Ráadásul beüzemelődött a film honlapja is, igaz, jelenleg még nagyon szegényes, hogy finoman fogalmazzak:

http://www.avp-r.com/

Tesztelve, csak skint váltottam, és máris frankón lehet regelés nélkül, szabadon kommentálni. Újfent beigazolódott, hogy mindig az első választás a helyes. Ezzel a skinnel csak kényelmi problémáim vannak (nevezetesen lusta vagyok görgetni lefelé, hogy elérjem az admin gombot…), de megszokom vagy megszököm

Hát én úgy terveztem, hogy a trailerig egy muki mukkot sem szólok az Alien vs Predator folytatásáról, de hát csak nem állhatom meg. Az elmúlt pár hétben történt pár dolog. Először is, a cím változott. Na nem olyan sokat, csak az Aliens vs Predator mellé odabiggyesztették a Requiem alcímet. Tehát az Alien Resurrection után ez a második Alien film, amely alcímet kapott (ez volt aztán az érdekes ténymegállapítás a részemről…). Így talán már nem fog senki sem azon panaszkodni, hogy nem lehet megkülönböztetni az Alien vs Predatort az Aliens vs Predatortól.

Második pontban meg itt egy új kép. Már valószínűleg minden alienes és predatoros honlapon fenn van, így le vagyok maradva, mint a borravaló, de hát istenem. Itt is itt a helye. Tessék csodálni (már azoknak, akik valamilyen mód csodálják eme két bestia valamelyikét):

Harmadik pontban pedig egy jó hír. LEHET, hogy már holnap lesz trailer. Egyelőre csak egy feltételes módban leírt mondat utal erre, de az esély ugye mindig van, a remény meg utoljára hal meg.

Update: Colin Strause ezekben a pillanatokban hivetkozott a predalienre, mint nőre, azaz a she névelőt használta. Tehát ez vagy maga a királynő (kizárt, túl kicsit, túl más, a királynő abszolúte nem így néz ki), vagy vele kapcsolatban láthatjuk a beígért új biológiai sajátosságot… ja, és Chet a neve

A Trek filmek harmadikja címéből is láthatóan csak azért született, hogy Spockot feltámassza, ha már oly botor módon meghalasztották az előző részben. Leonard Nimoy (Spock) a franchise-ba való visszatáncolását rögvest úgy kezdte, hogy besurrant a kamera mindkét vége mögé. Ügyes húzás, mivel alapból nem szerepelt sokat, így viszont sokkal többet vághatott zsebre. Ráadásul, remek munkát végzett rendezőként is.

Spoiler következik!

Spock keresését az előző rész összefoglalásával kezdik, ami érdekes húzás egy mozifilmnél. Éppen csak nem szólal meg a narrátor, hogy az „Előző részek tartalmából…”, na persze, Kirk (William Shatner) monológja éppen ezt hivatott prezentálni. Az összefoglalás után az Enterprise visszatér az űrdokkba. Míg hőseink megszemlélhetik a vadi új Excelsior osztályú hajó első példányát, mely már transztér (transwarp) sebességre képes (azaz olyan gyors, mint egy borg hajó, azok mászkálnak a transztérben), addig Kirk fia, David (Merritt Butrick) és Shaavik (aki két rész között arcot váltott, mivel most Rubin Curtis játsza Kirstie Alley helyett) a nemrégiben született a Reliantból, Khanból és a Mutara csillagködből. Persze, ellenség nélkül most sem maradunk, ezek pedig régi jó ismerőseink, a klingonok, akiknek egyre redősebb a feje. Ők azok, akik előrevetítik nekünk a hatodik film cselekményeit, mert már most béketárgyalásokról beszélnek. Bár Kruge parancsnok (Christopher Lloyd) és kompániája éppenséggel lazán átmasírozik a Föderációs űrbe, hogy megszerezze a Genesis tervet és azt fegyverként a Föderáció ellen használja. Puff neki béketárgyalások. Ennek következménye a USS Grisom szétlövése, David halála, és ami a legszívhezszólóbb, az NCC-1701 USS Enterprise felrobbanása. Igen, nem sokkal azután, hogy Kirk ellopja szeretett hajóját az Űrdokkból (és lealázzák az Excelsiort ), az admirális megsemmisíti a hajót a fedélzetén lévő klingon megszállókkal együtt. Így ér hát véget egy legenda. Persze vagy így, vagy a leszereléssel, amit az egyik admirális a film elején emleget. Ahogy mondja, az Enterprise már húsz éves, emiatt nem akarják kijavítani az előző részben szerzett sérüléseket. Igaza is van, főleg, hogy csak a refit változat húsz éves (bár ahogy mondták, teljesen újjáépítették a hajót, szóval semmi gond ezzel), mert ha a refit előtti életét is nézzük, akkor már negyven. Szép kor. Szvsz egy másik Enterprise sem élt meg ennyi időt.

Na mindegy, sok veszteség árán Spock feltámad, a McCoy agyában őrzött tudata visszakerül a helyére. A gonosz legyőzetik, a Genesis terv sorsa a bolygó pusztulásával eldől. Kirkék sorsa kérdéses (elvégre felsorolni is nehéz lenne, mennyi bűnt követtek el). Az admirális elvesztette fiát és hajóját, de ennek ellenére a film végén mégis mindenki örül És a rajongók is, mikor kiírják, hogy a „Kalandok folytatódnak…”. Tisztára, mint egy sorozat.

A színészi teljesítményt most nem részletezném, mint az előző részekben, itt is mindenki jól hozta a karakterét, a tőle elvárt szinten. Talán DeForest Kelley-t (Dr. McCoy) emelném ki, akinek nem csak saját karakterét kellett eljátszania, de azt is, hogy Spock tudata a fejében van. Ezt olyan jól csinálta, hogy egyszer (éppen nem mutatták a színészt, csak a hangját hallani) azt hittem, Spock beszél. Remekül elkapta Nimoy alakítását.

A film látványa tovább tökéletesedett, imigyen az Enterprise ki-be járkálhat egy nála tízszer nagyobb Űrdokkban, amiben még az Excelsior is elfér (a későbbi részekben meg aztán még több hajó fog állni ott). Az ide való beállás és kifutás mellesleg az egyik leglátványosabb jelenet. Aztán, itt csodálhatjuk meg először a Trek univerzum egyik legimpozánsabb hajóját, a klingon ragadozómadarat (bird of prey), és annak álcázó technikáját. Ez még olyan új, hogy többen lazán meglepődnek rajta (pedig már a TOS-ban is használtak ilyet, igaz, akkor még csak a romulanok).

A legmegindítóbb jelenet (legalábbis számomra), mikor Kirk, a fia halálát követően (amit Shatner nagyszerűen játszik el) beindítja az önmegsemmisítőt. A segítségére lévő Scotty és Chekov arcán is kiül a döbbenet, mint a nézőn, de mindenkiben tudatosul, az Enterprise fel fog robbanni. Ezt pedig olyan szépen megkomponálták, hogy az egy igazi requiem a hajóért.

A másik ilyen remekül összedobott jelenet, mikor Kirk és csapata meglovasítja az Enterprise-t. Ott végig izgalom és feszültség van jelen, ahogy az űrkapu felé közelednek, majd a tanácstalanság, hogyan fogják lehagyni a modernebb és jóval gyorsabb Excelsiort. Persze, Scotty mindkét akadályon seperc alatt felülkerekedik.

Összességében, ha nem is a legjobb rész, de mindenképpen jó rész lett ez is. A klingon parancsnok nekem kicsit túlságosan irracionális, ráadásul Spock feltámadása is igencsak hebehurgyára sikerült. Viszont látványos, poénos és olykor elszontyolító.

Enyhe fogfájással küzdve jártam-keltem ezen az interweb nevű csodás (-> ezt a szót most harmadszorra sikerült leírnom…) találmányon, és azon gondolkodtam, csak be kéne nyelni azt a nyamvadt fájdalomcsillapítót, mikor ráleltem eme kis promora… azaz promomixre, mert a Dr. House 4. évada mellé benyiszálták a Bones (azt hiszem ez itthon Dr. Csont néven fut) című sorozat új évadának promóját is. De hát ez engem nem izgatott, sokkal inkább House doki. Fájdalmaimra ő biztos tudna gyógyírt. Vagy elküldene egy elmés megjegyzés keretében fogorvoshoz, vagy megkínálna vikodinnal… hát vagy mindkettő. Mindegy, íme a videó, de csak szigorúan azoknak, akik már látták a 3. évadot (és persze azoknak is, akik a Bones-t is szeretik):

http://www.freevlog.hu/video/7612.html

Zutty, eljött a második rész is. Sokak szerint ez az egyik legjobb Star Trek film, hát én nem osztom ezt a véleményt, de az biztos, hogy nagyon jó film lett ez. Az előző részhez képest mérföldekkel jobban bejön.

Spoiler következik!
Három év telt el az előző film óta, az univerzumon belül pedig tizennégy év. Az agyonsztárolt USS Enterprise már csak iskolahajó. Kirk aktatologató tanárrá lépett elő, akinek legfőbb elfoglaltsága kadétok besorolása. Spock immár kapitány, az Enterprise parancsnoka, és hasonlóan Kirk-höz, ő is oktatással tölti az idejét. Akárcsak az egész csapat. McCoy, Scotty, Uhura és Sulu. Egyedül Chekov hiányzik, aki tudományos tisztként immár a USS Reliantot szolgálja. A cselekményt eme hajó indítja el, mert míg hőseink kadétokat okítanak, addig ez a kis Miranda osztályú vacak élettelen bolygók után kutat, ahol végre lehetne hajtani a Genesis tervet, melynek célja halott planétából élőt teremteni. A kutatások során kiszemelik maguknak a Seti Alpha VI-ot, melyen azonban találnak valamit. Túl későn jönnek rá, hogy eggyel elszámolták magukat, és ez valójában az a Seti Alpha V, amelyen anno, még a TOS-ban kitették a XX. századból elmenekült, genetikusan szuperemberré fejlesztett Khant és kompániáját. Mondanom sem kell, Khan kicsit morcos Kirk-re, amiért az oly csúful elbánt velük, és ha már ott van Chekov, hát felhasználva őt és a Reliantot megkezdi sajátos kis bosszúhadjáratát Kirk ellen, miközben még a Genesisre is rászeretné tenni a mancsát. Imigyen Kirk és az újoncokkal megtömött Enterprise szép kis kalamajkába kerül, melynek legvégén admirálisunk rálel régen látott fiára, és elveszíti legjobb barátját.

Az új rész története tehát eléggé tele lett tűzdelve csavarokkal, melynek hála fordulatosabb is lett az előzőnél. A trükkök, hála az eltelt éveknek, kiforrottabbak, az Enterprise és a Reliant remekül siklik az űrben. Látványban sem marad el, és mégis képes hozni azt a monumentalitást, amit az elődben tíz perces jelenetekkel értek el. A mozgalmasság mellett mégis szemügyre vehetünk minden űrobjektumot a két Föderációs hajótól kezdve, a Regula állomáson át a Mutara nebuláig. Látványbeli fejlődés, hogy új egyenruhát vezettek be, mely a régi tengerészeket idézi. Szerintem ezeknél a ruháknál már csak a Kapcsolatfelvételben bevezetett egyengöncök a jobbak.

Itt végre a látvány mellé a szereplők is betársultak a filmbe, és nem csak úgy vannak, néha kicsit túljátszva szerepüket. Kirk karakterét igyekeznek tovább árnyalni, hiszen mostanra kiégett, öreg admirális, akinek hiába van fia, még sincs családja és még a hivatását is elvesztette. Erre kis híján rá is megy a hajója. Spock alakja is új adalékot kapott Saavikkal, aki pedig egy új, érdekes karakter. Feltételezem ő lett volna Nimoy örököse, ha netalántán véglegesen halott marad. Kár, hogy a feltámadásával egyszerűen eltűnik. A díjnyertes alakítás viszont kétségtelenül Khané. Ricardo Montalban nagyszerűen adja vissza a bosszúvágytól elvakult, magát istennek tartó főgonoszt, aki még akkor is győzelméről papol, mikor mellette a Genesis bomba ketyeg. Nem hiába akarták anno Shinzont hozzá hasonlítani, de hát arról megfeledkeztek, hogy Khan sikerében a színész is közre játszott.
A filmnek számtalan kiemelkedő pillanata van. Az Enterprise kiállása a dokkból (ezt mindig imádom, akármelyik Enterprise áll ki akármilyen dokkból). A Relianttal való első összecsapás. A számtalan Kirkféle átvágás (pajzs irányítás átvétele, az „órák napokká vállnak”), de számomra a legjobb a végső összecsapás a csillagködben. Ahogy azt nézem, azt kell mondjam, hogy régen tudtak űrcsatát csinálni. Nem arról van szó, hogy manapság ez nem megy, de a feszültség, a csaták súlya kiveszett. Elég csak összehasonlítani ezt a Nemesisbeli összecsapással. Ugyan úgy két hajó egy csillagködbe. Látványban max csak annyiból marad el a Trek 2, hogy a hajók lassabbak és nem manővereznek, meg hát a fézerek kicsit gagyik. De nem is a látvány a lényeg. Hanem az, hogy itt érezhető a csata súlya. Ahogy a két hajó csendben kerülgeti egymást, keresi egyik a másikat, miközben egyik sem lát szinte semmit. Tudjuk, hogy nincs pajzs, közben maga a csillagköd sem csak háttérdísz, hanem fenyegetően körülveszi a hajókat. Tétje van az egésznek. Érezhető, hogy aki előbb veszi észre a másikat, az nyert. Vagy a másik lehetőség, hogy összeütköznek. Ez nincs benne a Nemesisben, hiába 10-szer erősebb a Scimitar az Enterprise-nál, a látványos tűzpárbaj mellett elsikkad a tét, és hiába lesz egyre több kár a hajón, akkor is tudjuk, hogy végül az Enterprise nyer. Pedig látványos, és imádom azt a csatát is… de mégis ez az igazi, a Reliant elleni ütközet.
Egy kérdés erejéig térjünk ki Spock halálára. Érdekes, mert úgy volt, hogy Nimoy ezzel végleg kilép a Trekből. De akárcsak Data esetében, itt is átadta az emlékeit másnak, nevezetesen McCoy-nak. Na most, vajon már a forgatás közben felmerült Spock visszatérése? Mert akkor Nimoy szándékai a távozást illetően megfelelően stabil alapokon állhattak. Vagy ezzel más terveik voltak?
Végezetül, most először láttam ezt a részt az Enterprise megnézése óta. Imigyen – akárcsak a Star Wars esetében – az előzmény itt is érdekes pluszt adott a történetnek. Óhatatlanul is felmerült bennem Dr. Soong (Data dédi papája, nem a papája ), illetve az ottani eugenikusok. Persze ez korántsem olyan nagy plussz, mint az SW esetében, de mégis csak ad némi varázst hozzá.

Lehet, páran megkérdik a cím láttán, hogy mi kínom van, de mennyivel szebb ez, mint a Star Wars versus Expanded Universe Zed Zero kolléga blogjában kettőnk között örökös kedvenc téma a Lucas és az EU-féle Star Wars taglalása. A legutóbbi bejegyzésében sem álltam meg szó nélkül, újra nem csekély karakterszámot hagytam magam után. De hát minek tartok én egy saját blogot, ha mindig nála csapok le erre a témára? (Lehet, mert ő foglalkozik az EU-val én meg nem? Hm…)

Szóval, alvás és Star Trek II helyett most kicsit Star Warsozok. Először is, nekem nincs túl sok bajom az EU-val, leszámítva egyes művek létezésének tényét. Ezek a művek azok, melyek a filmek bármelyikével ellentmondásba kerülnek. Nem tehetek róla, számomra ami a filmben van az szent és sérthetetlen, olyannyira, hogy ha Lucas véletlen kifelejtett valamit a filmből, akkor utána már hiába mondja oda interjúba, az akkor sem kerül más minősítésbe (pl.: Sötét Jedik nincsenek). Azonban úgy vélem, ha már valaki egy előre generált játéktérre megy játszani, akkor tartsa is be az alapvető játékszabályokat, akár tetszik, akár nem. Illetve ha nem tetszik, nosza, kerülje meg. Nem nehéz, ha van fantázia. Ha megkerülni sem tudja, de mégis tobzódik benne az alkotói vágy, nosza, alkosson saját játékteret. Viszont azok az EU-k, amik betartják a játékszabályokat, vagy okosan megkerülik azokat, keblemre vannak ölelve (Jedi Knight sorozat, KotOR sorozat – PC és képregény formában is -, Republic, Thrawn trilógia, X-Wing sorozat, stb, most nem sorolom fel az összes képregényem és könyvem). Illetve azt nem csípem még, amikor a 88. Sötét Jedi áll a 99. hataloméhes Birodalmi tiszt mellé, mely a farzsebéből előhúzza a 111. szuperfegyvert és persze eme gonoszokat mindig ugyan az a kompánia állítja meg, azaz Luke-Han-Leia-C-3PO-R2-D2-Chewbacca-Lando. Ez az én véleményem, ezen csak az idő változtathat, illetve változtat is, mivel az ep1 idején imádtam minden EU-t, aztán szép lassan iszonyúan megutáltam, újabban pedig kezdem megint megszeretni. Szóval van itt ingázás rendesen.

De mi a túró is az az EU és hogyan is van ez megítélve? Minden Star Wars kiadvány, ami nem a film. Ez tiszta sor, nem is kell ragozni. Mi számít Canonnak (vagy hát magyarul kánonnak, de most maradok az angol kifejezésnél, ha már az EU-t sem magyarosítottam)? Na, ez egy érdekes kérdés, melyre Modi nevű EU szakértő ismerősöm adta meg a választ, én meg ez alapján próbálom itt leírni. Szóval…

Régen, az 1970-es évek végétől, mikor nem sokkal az ANH után kijött az első képregény és könyv, illetve a ’90-es évek végéig csak és kizárólag a filmek számítottak Canonnak. Tehát csak az történhetett meg a Star Wars univerzumban, amit a filmekben látunk, azon kívül minden más alternatíva, lehetőség, legenda, spekuláció, stb. Emiatt máig vita van az EU kedvelői és utálói között. Ezt tetézte, hogy az ellenőrzés szinte zéró volt, imigyen egyes művek hol a filmekkel, hol az előző művek valamelyikével, hol mindennel ellentétben álltak. Így lehetséges, hogy Boba Fett volt rohamosztagos, Jaster Mereel nevű iparossegéd a Concord Dawn bolygón, ráadásul azután is feltámadt, hogy már egyszer feltámadt (eztán jött az ep2, ami hab volt a tortán, mert így végül klón lett). Megmondom őszintén, ezt a fajta EU-t én is megutáltam, mikor az írók már arra is tojtak, hogy mit írtak előttük, nemhogy a filmekre. De hát ez van, ha Lucas nem ellenőrzi a dolgait. Ezt nagy hibának tartom, mert vagy nem szabadott volna kiadnia ezeket a jogokat, vagy sokkal szorosabban foghatta volna a gyeplőt.

Aztán jött 2000, Lucas és/vagy marketing teamje pedig úgy döntött, hogy a filmek és az EU közötti káoszt nem ártana rendbe tenni, és eztán jobban ellenőrizni a dolgokat. Igen ám, de hogyan teremtsünk rendet a káoszban? Közéjük lépett egy ifjú titán, Leland Chee, aki a Lucas Licensingnél a Star Wars Database Content Administrator (én is ilyen munkát akarok). Felvállalta, hogy osztályozza az EU-t, és felállít egy teljesen új rendszert, melyben már nem csak a filmek számítanak Canonnak, hanem az EU is. Lucas pedig zöld utat adott. Imigyen született meg az EU és a filmek új megítélésének iránymutatója (amit természetesen senkinek sem kell megfogadnia), melyet a Holocron nevű adatbankban foglalt össze. Az új hitelességi rendszer négy szintet tartalmaz, sorrendben:

G szint (George Lucas level canon)
C szint (Continuity level canon)
S szint (Secondary level canon)
N szint (Non-continuity level canon)

G szint
Természetesen ez takarja mindazt, amit Lucas mond. De nem csak a filmek, ebben van jócskán EU is. És itt válik a dolog érdekessé és egyben bonyolulttá. Mert ide tartozik például a Labyrinth of Evil (A gonosz labirintusa) című könyv, hiszen Lucas vázlatai alapján készült. Azonban azok a részek, amiket James Luceno saját kútfőből talált ki, az C szintű, de ettől nem kevésbé nem megtörtént esemény.
Ide tartoznak a kivágott jelenetek (viszont, azok a dolgok, melyek ellent mondanak a kész filmmel, már N szintesek: pl Grievous megöli Shaak Ti-t az Invisible Handon, mivel Ti később még élt). Az Ewok filmek alaptörténetei, amit Lucas talált ki (de minden, amit a filmben látunk C szintű). Illetve az is ide tartozik, amit Lucas interjúkban nyilatkozik.

C szint
Azoknak a Star Wars kiadványoknak a 90%-a, ami nem köthető Lucashoz. Könyvek, játékok, képregények, filmregények nem Lucas által kiötlött részei, stb-k. Ezek mind-mind megtörtént, canonizált események. Annyi a különbség, hogy nem Lucas szülte őket, hanem más, de ettől nem kevésbé hivatalosak.

S szint
Az EU maradék 10%, mint például a 10 évnél idősebb kiadványok (melyek az ep1-2-3-mal képesek ellentmondásba kerülni, illetve az ep4 és 5 között megjelent művekből is néhány, melyek az ep5-tel mondanak ellent, valamint azok, amik C szinten lévő EU-val mondanak ellent). Illetve azok is, melyek az N szintből másztak át ide, mikor a C szinten utaltak rá. Szóval ez ilyen átjáró szerűség.
Ide sorolhatóak a Marvel képregények közül az olyanok, mint az említett Boba Fett-es esetet elmesélő, melyben azután is kimászott a Sarlacc-ból, miután már egyszer kimászott belőle. Itt rostokolnak az annyira még nem felügyelt művek, mint a Lando Calrissian trilógia, illetve a sokak által (általam is) méltán gyűlölt Junior sorozat.

N szint
Infinities, azaz olyan eseményeket elmesélő történetek, amelyeknek esélye sincs a valós alapra. Eleve az Infinities című képregény-sorozat, a Tales (Mesék) sorozat több része, általában a játékok Sötét Oldali befejezése (nyílván Kyle Katarn nem állt át a Sötét Oldalra a Jedi Knightban, ha a Jedi Outcastban és a Jedi Academy-ben is a jó oldalon van; illetve Darth Revan sem állt újra a Sithek élére, ha a KotOR 2-ben a visszatérő szereplők a másik oldali befejezésre utalnak). Személy szerint a legtöbb általam utált történet ezen a szinten csücsülhet.

Ezen szintek fő feladata, hogy az egymással ellentmondó dolgok vitáját eldöntse, illetve rangsorolja, hogy egyes dolgok mennyire megbízhatóak, mennyi esély van arra, hogy valóban megtörténtek réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban. Tehát, ha az S szinten valami ellentmond a C szintnek, akkor a C szinten lévő műben leírtak takarják a valóságot. Viszont szabad az átjárás a szintek között. Erre akkor kerülhet sor, ha az alacsonyabb kategóriában lévő dologra utalnak egy magasabb kategóriában lévőre. Néhány példa:
A Thrawn trilógiában felbukkantak a Spaarti hengerek, melyeket elméletben a klón háborúkban használtak. Az ep2 ezt a régi felfogás szerint meg nem történté tette, az új szerint meg lecsúszott az S szintre. Ám, Timothy Zahn (révén remek író) az ügyet megmagyarázta az Insider magazinban, imigyen az egész sztori ugrott a C szintre. De példának okáért az sem tolta le az alsóbb szintekre a Köztársaság nagy háborúit elmesélő történeteket, hogy a Köztársaság a fennállásának 1000 éve alatt nem viselt háborút. Ez ugye az S vagy N szintre lökte volna a TOJ és KotOR sztorijait, ám jött az EU és kimagyarázta: Ruusani Reformáció. Mivel tökéletesen illik mind a filmekhez, mind az EU-hoz, így ezek maradhattak C szinten.
Az átfedés pedig akkor igazán érdekes, mikor filmben bukkan fel EU dolog. Például, Quinlan Vos karakterét egy ep1-es háttérszereplőről mintázták. EU szereplő, de az ep3-ban megemlítik, így máris filmes karakter. Tehát Vos mester léte a G szinten van, de a vele kapcsolatos sztorik C szintesek. Ugyanígy van ez az Outraiderrel, mely az ep4-ben felbukkan, imigyen az G szintes, de a történet mellé C szintes. Coruscant szintén ott van a G és C szinten is, mivel eredetileg Zahn találta ki a nevet.
Másik példa még, hogy az S kategóriában csücsülő Junior sorozat egyik szereplője, Zorba bekerült egy C kategóriás EU-ba és hopp, S kategóriából máris C kategóriába ugrott.

Tehát, mára úgy áll a helyzet, hogy Lucas és kompániája is elismeri az EU-t Canonnak. A sorrend csak valószínűségi index, mely eldönti, minek mekkora az esélye, hogy megtörtént. Ezek alapján én azt mondom, hogy a G szint a 100%. Ezek biztosan megtörténtek. A C szint 75-99%, hogy megtörtént. Az S szint tartalmazza 26-74%-ot, az N pedig a 0-24%.

A választás a miénk. Elfogadhatjuk ezt az egészet 100%-ra. Maradhatunk a régi elvnél, és akkor továbbra is lehet szidni vagy Lucast, vagy az EU-t, ki melyik táborba tartozik, ebben az esetben viszont senkinek sincs igaza, mivel a Lucas Licensing (amibe ugye maga Lucas is beletartozik) már elfogadja Canonnak az EU-t. Vagy kitalálunk egy saját szisztémát. Személy szerint nekem eddig is sajátom volt, ezután is az marad.

Anno örültem, mint majom a farkának, mikor megtudtam, hogy hazánkban (végre) megjelenik a Stargate SG-1 sorozat DVD-n. Tegnap az öröm katarzisba csapott át, mikor a DVDExtra oldalán ezeket a képeket láttam meg:

Ezek közül engem személy szerint a Battlestar Galactica és a House MD érdekel. Az Angel nem tetszett, a Hősökbe meg nem volt időm belehabarodni, mert eddig csak TV-ben láttam, azt meg ugye nem nézek. De a kezdeményezés, amit idén látok, szerintem nagyszerű. Úgy értem, itt van két, hazánkban voltaképpen megbukott sikersorozat, és mégis megjelentetik. Mondjuk kíváncsi leszek, hogy lesz a BSG 2-3. évadjának szinkronja (bár ha nem lenne, akkor is megvenném, elvégre amúgy sem nézném azzal), ha a TV2 nem hajlandó leadni (majd leadja az AXN). A borítók amúgy nagyon szépek, egyedül az a fránya Csillagközi Romboló felirat zavar. De ennyi legyen a legnagyobb baj.

Szóval, remélhetőleg idén elindult valami. Ahogy a kereskedelmi csatornák két legnagyobbika elkezdett bevásárolni sci-fi sorozatokból, és azokat több-kevesebb sikerrel adni kezdték (sajnos a megfelelő promóciót és időpontot nem vették meg hozzájuk, hát még a szinkront, ami agyonütötte a BSG-t), a DVD kiadók rájöttek, hogy talán nem kéne úgy kerülgetni ezt a témát, mint a tüzet. Már csak az kell, hogy jól fogyjanak, és akkor az a veszély sem fog fenyegetni, hogy csak egyetlen évad jelenik meg. Persze ez rajtunk áll.

Most már csak a Stargate SG-1 DVD-ről kéne valami infó. Nem sok, csak borító, megjelenési dátum, specifikációk… Jövőre meg mindezek mellé beszórhatnák a Firefly-t, a Star Treket és a Babylon 5-öt (meg még egy Seequestet is el tudnék képzelni).